A tizenkilencedik

Az első félidő utolsó hetéhez érkeztünk. Ha nem tűnne fel, hogy mennyire gyorsan megy az idő, akkor most már magamon is érzékeltem, mert hatalmasat nőtt a hasam. Konkrétan már a ruháim fele – főleg a gombos ingek – nem jó, egy egy újabb kör vásárlásra lenne szükség. Múlt héten már vettem gatyákat, és reménykedtem, hogy egy ideig most letudtam .. hát nem, főleg, hogy azért már másfél kilóval több vagyok. Még jó hogy a fogyókúra előtti ruháim többsége még megvan.
Voltam nődokinál, ugyanazokat megállapította, mint amit az UH-n is, hogy szépen növekszik, a szívhangja tökéletes és velem is minden rendben. Esténként Uborka beindul és már kezdjük gyűjteni azokat a zenéket, amire nekiveselkedik az aerobicnak, hátha azok majd kinyugtatják egy-egy rossz napján.
A hétvégénk megint nagyon intenzív volt, volt benne munka, pihenés, Balaton, meglepetés, lakás-csinosítás, majd kultúrával zárult. Alföldi még mindig zseniális rendező, Stohlnak meg még mindig csodálatos hangja van. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük