A huszonkilencedik / A harmincadik

Egyrészt kicsit lemaradtam, másrészt meg nem igazán tudom, hogy történt e valami említésreméltó a 29. héten, így most kivéteselen összevonom a fejleményeket.
Vagyis ez így nem igaz, mert Ubi szobáját elkezdtük kialakítani, átfestettük egy barnabb árnyalatúra (sárga volt), meg kicseréltük a kanapét és azóta már a kiságy is felkerült, és össze is lett szerelve.
Ezen héten pedig voltunk ultrahangon, amin reméltük, hogy jobban megmutatja magát, de nagyon szégyenlősnek bizonyult. Azért a doki ki tudta cselezni, és két viszonylag cuki képet sikerült csinálni róla, de aztán a feje elé tette az összes kezét és lábát, így onnantól már esélytelen volt. Orvosi szempontból minden tökéletes, kb 1338 g és kb 40 cm, minden testrésze a mostani fejlettségi szintnek megfelel és már befordult a végső pozícióba. Fura, mert a doki azt mondta, hogy a bal oldalon “lakik”, de én folyamatosan úgy érzem, hogy a jobb oldalon éli ki magát. Hihetetlen milyen éles és erős mozgása van, néha azért én is felszisszenek, az én mozgásom is egyre nehezebb és egyre inkább bálnának érzem magam.
Észrevettem(tük), hogy elkezdtem vizesedni, fájnak az ujjaim, így már a gyűrűimtől is meg kellett válnom :(Gyorsan utána is néztem a házi praktikáknak, így remélem nem lesz gázabb.
Még egy hónap van a munkából, amiből lesz egy csomó szabi is, aztán meg az ünnepeket, szóval azt hiszem, hogy eléggé felpörögnek mostantól az események. Bár azt gondolom, hogy ez a két hónap már rengeteg, de félek, hogy pikkpakk eljön és már január vége van …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük