Hivatalosan ma van az Anyukám szülinapja, de már tegnap elkezdtük az ünneplést. Délelőtt sütöttem neki klasszikus amerikai sajttortát, majd elmentünk ebédelni. Battán nincs túl nagy választék, minden egyes alkalommal ugyanoda jártunk, de Anyu most mást szavazott meg és egész jó választásnak tűnt. Nagyon jól laktunk. Majd otthon megvolt az első gyertyagyújtás és nagyon nagy sikere volt a tortának. Még én is meglepődtem 🙂 Délután Vesznával elmentünk sétálni, Laci felvitt minket az állomásig, ott felraktuk Mátét a vonatra és hazasétáltunk, de addigra már éreztem hogy valami bibi van a torkommal. Csak hogy éreztessem milyen gáz volt, ülve tudtam csak elaludni, mert különben úgy éreztem, hogy megfulladok. A mai nap pedig hasonlóan telt, most Túró rudi tortát sütöttem, mert jöttek a szomszédok meg a Mama. Délután jöttem is vissza.. hiába… mindenhol jó, de legjobb itthon.. Pedig gyönyörű tavaszias idő volt, de jó érzés volt újra itt lenni…. Kell néha a nyugi…