Év elején összeírtam egy listát azokról a dolgokról, amit idén véghez akarok vinni, az én kis bakancslistámat. Egy júliusi délutánon/estén átfutottam rajta. A lista 17 pontból áll és nyár közepén túl voltam a felén. Akkor megnyugodtam. Viszont most, hogy újra ránéztem rájöttem, hogy nagyon bele kell húznom, mert 8 pont még nincs kipipálva. Sajnos van olyan közte, ami nem csak rajtam múlik, de azért a többséget – ha belehúzok – meg tudom csinálni. Az egyik a két szigetkör. Nagyon elhanyagoltam mostanában, kb másfél hónapja nem futottam, vagyis azóta most kedden először. Megvolt a teljes kör, de nem mondanám, hogy hú de jól esett. Bedurrant a lábam is, majd miután tegnap elmentem fallabdázni, most már a térdem is fáj 🙂 Azt hiszem ez már a korral jár, de nem adom fel, amíg élek járok, remélek 🙂
Ráadásul már elkezdtem írni a listára a következő évre 🙂 Meglátjuk mi lesz belőle, mert van köztük olyan, amit már kb 7 éve tervezek, de ilyen-olyan okok miatt még nem jött össze. A lényeg ebben rejlik:
“Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk egy célt, egy álmot? Csak ez a kis szó: AKAROM. Nincsenek leküzdhetetlen akadályok, csak emberek, akik nem hisznek az akadályok legyőzésében” (Kurt Dimberger)