Indul a mandula…

Vagyis a karácsonyi programok sorozata. Egyelőre még csak a naptáramba van felirva minden, de ha összejönnek a dolgok akkor Szentestéig mindennap lesz programom.. Sajnos én ilyen tervezős ember vagyok, így akkor vagyok elégedett ha minden a terv szerint alakul 🙂

Tegnap este munka után elindultunk karácsonyi ajándékért… Sajna mivel nálam szaglás mint érzékelés eltűnt a betegeskedés folytán, így “kénytelen voltam” egy tesztmanot felkerni hogy segitsen. Utána meg gondoltuk beülünk megnézni a Kaméleont, ha már úgyis annyi jót mondanak róla.. Csak ajánlani tudom, nagyon jó film. Vagyis nem is azt mondanám rá, hogy jó, hanem hogy elgondolkodtató. Egy interjúban mondta Kulka, hogy olyan dologról szól a film, ami bárkivel megtörténhet és ez igy igaz. Annyi egyedülálló ember van aki már attól örömmámorban úszik ha valaki kedves vele, mert érzi hogy valakinek ő már fontos. Naivan megszereti, megbízik benne és soha nem tudhatja hogy mi lesz a vége. Lehet hogy happy end de lehet hogy csúnyánn becsapják és otthagyják. Tudom, gyanakvással nem lehet élni, de óvatosan igen. Szóval nézzétek meg..