C’est la vie

Mi az hogy mi van velem? Mi van veletek? Valamit nagyon rosszul láttok. Én nem változtam semmit, max kicsit (bele)fáradt vagyok. Jelenleg épp túlélek… De hogy nektek soha semmi nem jó, ez hihetetlen 🙂
Ma a következő kritikákat kaptam?
– mi ez a bizonytalanság? ez nem te vagy..
– mi az hogy nincs B meg C terv ?? Szabó Évának mindig van
– és nem reklamáltál a menzán?? ez nem jellemző rád..
– nem megy a terminal és te nem vagy ideges???? miért nem???
– depeche mode-ot hallgatsz?? te????

Igen, ez is én vagyok mindegyik. És most már le lehet szállni rólam 🙂

Pöti bibi…

Többen jeleztétek, hogy nem tudtok kommentet írni. Ma én is kipróbáltam külsősként, de nekem sem ment, nem tudom mi lehet a baj. Lehet hogy a múltkori szigorításnál mindent letiltottam amit csak lehetett és ezek szerint olyat is, amit nem kellett volna. Sorry.. szőke nő vagyok 🙂 Azért próbálgatjátok és akinek mégis sikerülne az szól? 🙂

Jelenleg itthon vagyok, várom a vizes fiúkat, de már előre felhergeltem magam. Tipikus Mo. Lejárt a vízórám hitelessége, felhívtam a céget, aki közölte hogy ok, akkor ma jön. Kértem, hogyha megoldható akkor reggel 8ra jöjjenek, mert csak ezért nem szeretnék szabadságot kivenni. Erre mi volt a válasz? Jó, akkor beírom délelőttre, kérem tartózkodjon otthon 8.00 és 13.00 között. Nem hiszem el, hogy nincs valami lista, amin látszik, hogy kb mikor kerülök sorra. Utálom ezt!!! A DigiTv-s szerelő fél órás pontossággal meg tudta mondani, hogy mikor fog ideérni, és itt is volt. Máshol ez miért nem működik??? Akkor kapok idegbajt ha 12.45kor érkeznek… Na de fő a pozitív hozzáállás, reményeim szerint 11-kor már úton leszek a munkahelyem felé 🙂

Update: 11:08. – még sehol senki, ennyit a pozitív hozzáállásról…

Gofri-party

Gofri-partynak indult, de végül kb kettőt ettünk belőle 🙂 Munkatársakkal megbeszéltük, hogy Elvira új lakásában csapunk egy kis munka után összeröffenést négyen. Végül hárman maradtunk mindenféle okok miatt, de szerintem nem volt belőle gond. Sőt… jó kis beszélgetős este kerekedett belőle:



Ezt az idézetet pedig Elviránál olvastam, újabb átgondolandó örök igazság:
“Húsz év múlva keserűbben gondolsz majd mindarra, amit elmulasztottál, mint arra, amit elhibáztál.
Nosza, vond fel a horgonyt, és vitorlázz el a biztonságos kikötőből.. Fedezd fel a világot! Álmodj! Kalandozz!”

Helyettesítés

Nem tűntem el, csak nem tudok/nem szeretnék írni. Így helyettem a mai bejegyzést írta Bereményi Géza, zenéjét szerezte Dés László. Gyönyörű!!

Hisztikriszti-depirozi

Kb ez jellemző rám minden egyes nap 1 és 3 között. Nem tudom mit történik ebéd közben/után, de pillanatok alatt szar kedvem lesz, eltűnik mindenféle jókedv, idegesít mindenki, megsértődök mindenen, ha hozzám szólnak azért, ha nem azért, ha nem kapok választ azért, ha nem jön velem senki kávézni azért, szóval elviselhetetlen vagyok. Utálom ezt, de mit tudok tenni. Tegnap pl felhívtam az Apukámat, aki mindig felvidit a hülyeségeivel.. de nem hivogathatom mindennap. Lehet hogy nem kellene ebédelni? Arra is gondoltam, hogy az itteni légkör miatt van, de tegnap kint ettünk mégis nyomi lettem délutánra. Viszont 3 után mintha valami fal leomlana visszatér minden a régi jó kerékvágásba, ismét van kedvem mindenhez, kedves vagyok mindenkivel és újra tudok örülni az életemnek 🙂