Christmas around us

A hét megint úgy kezdődött, ahogy nem terveztem. Hétfőn délután elmentünk együtt az oviba és ahogy Iván hozzám szólt, már nem tetszett az orrhangja. Ez odáig fajult, hogy kedden már nem is ment oviba. Egyrészt, hogy utazás előtt ne legyen rosszabbul és ne szedjen magára semmit, másrészt, hogy ne fertőzzön másokat. Bár a hangulata jó volt és a négyes szabályt ha követjük, akkor attól simán mehetne oviba (nincs láza, eszik/iszik, jó a kedve és nyugodtan alszik), de úgy voltunk vele, hogy jobb a békesség. Szerdán délelőtt az ovis karácsonyra azért bevittük, hogy ne maradjon ki belőle. Vittünk a felnőtteknek süticsomagot (5 félét sütöttem és abból csináltam válogatást), aminek nagyon örültek és nagyon meglepődtek. A gyerekeknek meg vittünk mézeskalácsot. Mi is kaptunk ajándékot, amit Iván készített meg egy fotót. Élete eddigi egyik legcukibb képe azzal a verssel, amit karácsonyra tanultak.

Este meg elmentünk egy két dolgot meg elintézni, Omiéknál megvacsoráztunk és szinte útra készen hamar ki is dőltünk.
Csütörtök reggel aztán Tomi megpakolta a kocsit és nekiindultunk. Akkor még nem tudtuk, hogy milyen út vár ránk. Azt sejtettük, hogy nagy lesz a forgalom, de mindehhez hozzájött a cseheknél a köd, 4 dugó és Magyarországon a szakadó eső a már sötétben. Azt hittem sosem érkezünk meg. Szerintem még életemben nem örültem ennyire a százhalombattai büdös olajszagnak. Általában 8-8 ès fél órás utat 10,5 óra alatt tettük meg. Ez nyáron is fárasztó, hát még télen. Nem véletlen, hogy egy pálinka azonnal le is csúszott.

Együtt várt minket mindenki, megettük a hónapok óta vágyott bundáskenyeret és vége is lett a napnak. Másnap kicsit káoszosan indult mert hiába terveztük meg a napot már hetekkel előre, reggel újra kellett terveznünk, így Iván maradt a nagyszülőkkel, mi meg elvittük Vecsésre a cuccokat, majd hazamentünk Pestre. Átnéztük a leveleket, kipakoltuk a ruhákat, Tomi rendberakta a bicajokat, majd irány vissza Batta. Még megálltunk egy gyors bevásárlásra az Auchanban, ahol eléggé kiakadtunk az árakon. Az, hogy egy vödör tejföl 2000 Ft, brutális, meg a vaníliás karika 1700 azt hiszem. Nem is csoda, hogy a kocsiban alig volt valami mégis ott hagytunk egy vagyont. Este elmentünk a családommal vacsizni a battai kedvenc helyünkre. Tök jó volt, hogy szinte senki nem volt, finom volt a kaja mint mindig, kedvencek a pincérek .. Abszolút szeretemhely.

Másnap reggel épp reggeliztünk, mikor Tomi rákérdezett, hogy elraktam e az Iván bicajosüléséből jött pénzt, ami az egyik borítékban volt az asztalon. Elég hamar ráeszméltünk, hogy az az összetépett borítékokban maradt, ami pedig a kukában landolt. Úgyhogy 5 perc múlva már a kocsiban voltunk úton Pestre, de szerencsénk volt, mert nem volt a kukás így meg is találtuk. Emlékezetes 24-e lett :). Nálunk ebédkor ünnepeljük a névnapomat és este van a szenteste, így kétszer esszük magunkat degeszre. És nyilván este már alig tudunk enni 🙂 Mivel az unokahúgom délután tudott jönni, így akkor volt az ajándékozás is. Nagyon cukik voltak a gyerekek, ahogy örültek egymásnak, Iván ki sem szállt Bori nyakából, látszik, hogy hiányoztak egymásnak. Este mondta is, hogy ő szeretne Battán maradni és nem szeretne visszajönni, de sajnos most csak annyi időnk volt.

Reggel mentünk a gyerekekért és indultunk vissza. Ahogy számítottuk is, szerencsére nem volt forgalom, tudtunk folyamatosan jönni és hoztuk is a 8,5 órát, pedig belekerültünk egy nagy ködbe is, ahol azért óvatosabban jöttünk, így fél6-ra meg is érkeztünk. Utána még a gyerekekkel ajándékoztunk, megettük a christmas-edition paradicsomos ünnepi spagettit, majd a lányok mentek haza Omival, mi meg még kipakoltunk és ki is dőltünk.

Ismét voltak olyan pillanatok, amikor nyelni kellett, de vannak dolgok amiken nem tudunk változtatni, vagy amikor újra kellett tervezni, vagy mondatok, amik megmosolyogtattak, de úgy voltam vele, hogy előre nézünk .. és megyünk előre és azt gondolom, hogy ezektől függetlenül minden bár flexibilisen terv szerint alakult és jól sikerült ez a karácsony is. Mindenből mindig a pozitívat kell kihozni és akkor jó lesz minden. Ez a mai bölcsességem 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük