Az olimpia hetén ..

A hét eleji sokk megint megvolt. Hallgattuk a reggeli híreket a rádióban és még én is ki tudtam venni a témát, hogy Kindergeld és 18. Néztem Tomira, hogy jól hallom, hogy a családi pótlékról van szó és mivel tudom, hogy bőven több a magyarnál, ezért 18 euroval emelték? Mondta, hogy igen, pont így. Itt 1-2 gyerek után 219 euro jár (kb 90 ezer forint), a harmadik gyerek után 225 euro és minden többi gyerek után 250 euro. És ezt emelték 18 euroval. Vagyis ha kiszámoljuk, hogy van egy három gyerekes család, akkor az a közel 700 euro elég annyira, hogy az anyuka tudja menedzselni a család életét és mellette elég vállalnia egy 4 órás munkát (normális bérért) hogy meg tudjanak élni. Erre gondoljuk azt, hogy ez családtámogatás.

Az óvodában szintet léptünk. Hétfőn már reggel 8-ra ment, de 11-kor el kellett még hozni, hisz tartani kell a tervet, de érezhető volt Ivánnál is, hogy ő már gyorsítana, és szeretne ott maradni ebédelni. Hivatalosan 8-ára volt neki ebéd rendelve először, de a vezető azt mondta, hogy ha mégis korábban maradna, akkor biztos jut neki is. Fura, hogy az óvóbácsi viszont nagyon ragaszkodott a tervhez. Így maradtunk annál, hogy csütörtök pénteken már ment reggel 8-ra és ott is ebédelt. Nem annyira volt szívbajos, csütörtökön háromszor kért, pénteken meg kétszer 🙂 Tomi kérdezte péntek délben, hogy na és akkor hogyan tovább, amire az volt a válasz, hogy hétfőn megpróbálhatjuk, hogy itt is reggelizik. Tomi meg mondta, hogy upsz, már két napja itt reggelizik, inkább menjünk azzal tovább, hogy itt is alszik. Így végül sikerült meggyőzni az óvóbácsit, hogy hétfőn már ott is aludjon. Erre rájött, hogy Iván közölte, hogy ő már 7-re akar menni, hogy a gyerekekkel együtt tudjon reggelizni 🙂 Van egy kis barátja, aki úgy tűnt, hogy eddig nem nagyon játszott senkivel, így most egymásra találtak és nagyon jól elvannak együtt.

Volt családi sportnap, úgy voltunk vele, hogy ez fontos neki, hogy mindketten ott legyünk, ezért a munkát félbehagyva fél4-kor ott vártuk a sportpályán a gyerekeket. Nagyon szimpatikus volt, hogy az ovi vezetője – akivel július elején találkoztunk először és utoljára – odajött hozzánk, hogy üdvözöljön és nagyon kedves volt. Mivel Ivánnak 11-kor haza kellett jönnie, ezért alvás után Tomi visszavitte és a többi gyerekkel együtt érkezett. Mint tényleg valami olimpiai bevonulás, minden csoport jött egymás után, volt papírból egy tűz, minden csoport hozta a saját olimpia lángját és “beletűzte” ezzel megnyitva a Sportünnepet. Volt közös bemelegítés, aminél Iván már nagyon türelmetlen volt, mert hogy ő már menni akar sportolni és amint megadták a zöldlámpát, ő már ment is az első állomásra. Mindenki kapott egy “menetlevelet” ahol kellett gyűjteni az eredményeket. Mondanom sem kell, hogy gond nélkül végig ment, volt kislabdahajítás, gátfutás, váltófutás, zsákban ugrálás, súlylökés és jött a 60 (vagy 40 talán) méteres sprint, ahol elindult a 3 gyerek és nem álltak meg a célvonalnál, hiába kiabáltunk, hogy stop stop .. ők végigfutották a 400 m-es kört 🙂

Nincs megállás …

Majd utána még elment focizni és apukájával futott levezetésnek közösen még egy 400-as kört. Ezután mondta, hogy “anya, most már kicsit elfáradtam”. 🙂 A végén meg kellett mutatnia a menetlevelét és kapott aranyérmet.

Nagyon nagyon büszkék voltunk rá és nyilván mi kicsit elfogultabbak is vagyunk vele, de látva a többi gyereket, azért ő elég erős és fejlett a mozgáskultúrája. Hazafelé beszélgettünk és kérdeztük hogy jól érezte magát, mert nyilván ez a legfontosabb az ilyen programokon. Erre a válasza: “Igen, fontos, hogy jól érezzem magam, de a legfontosabb, hogy nyerjek” 😀

A múltkor írtam a olcsóságról, hát most írok az ellenkezőjéről. Hét közepén elindultunk vásárolni, és gondoltam veszek húst is, legyen itthon. Az első sokk a csirkemellnél volt. Otthon 1700 Ft-nál már húzom a fogam, itt 1 kg csirkemell 9.99 euro. Le sem akarom írni, hogy ez mennyi átváltva. És ez a trend a hús-piacon. Van, ami sokkal olcsóbb és van, ami sokkal drágább. Nyáron sikerült valamit összeszednem és muszáj volt Tominak lemenni a gyógyszertárba. Ugyanaz a gyógyszer, ami otthon 3400 Ft, itt 24 euro volt. Így azt mondanám két hét után, hogy napvégén ugyanannyiba kerül az élelmiszer és egyéb kiegészítők. És tudom, tudom, nem szabad átszámolni, de így hogy mi nem euro-ban kapjuk a fizunkat, hanem forintban, igenis oda kell figyelni. Jelenleg úgy megyünk vásárolni, hogy átnézzük az akciós katalógust, bejelöljük, hogy mi olcsóbb (itt az akciós sokszor azt jelenti, hogy 40%-kal olcsóbb) és azt vesszük meg, nem pedig amire vágyunk és azt esszük, abból főzünk.

Hétvégén a változatosság kedvéért megint tűzoltónapra mentünk, egy közeli településre és vittük a Moniék szomszédját, Willit is magunkkal, akivel Iván nagyon jól elvan és tök bírják egymást. Megint volt utazás a tűzoltóautóval, amikor is közölte, hogy ő egyedül akar menni Willivel, mi ne menjünk.. Hmm, 4,5 éves és már ciki neki a szüleivel? 🙂

Ezt pedig így a végére .. hogy miért az egyértelmű, de hogy miért ez, az meg hamarosan kiderül. God save the Queen!

Don’t be frightened Ma’am .. the world will be holding your hand.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.