Izgalmas július

Elég eseménydús volt ez a hónap is, és mivel rájöttem, hogy tök jó, hogy minden dokumentálva van, ezért folytatom is amit 3,5 éve elkezdtem.

A legkevésbé kellemes rész a betegségek voltak. Elmentünk nyaralni és Ubi a második napon meg is fázott. Valószínűleg azért, mert bár meleg volt, de fújt a szél, neki meg olyan úszómellénye van, ami áthűlhetett, így a teste is. Persze orrszívót nem vittünk magunkkal – hisz nem is volt beteg hónapok óta és miért pont a nyár közepére vártam volna bármit – de volt orrcsepp meg a csodaolajunk, ami sokat segített. Két napig volt eltiltva a medencétől, de utána már nem akartuk szívatni. Köhögött meg folyt az orra, de mivel a kedve jó volt, ezért ő is mehetett a többiekkel bárhova. Nagyon élvezte a vizibicajozást is meg a kajakozást is, bár ő csak passzív résztvevője volt és nem is értette, hogy miért nem evezhet, de nagy élmény volt neki.

A másik meg, hogy elkapott a bölcsiben egy hányós vírust. Életében eddig kétszer hányt, egyik sem betegség miatt volt, szóval ezért volt meglepő, de egyszer ezen is át kellett esni. Mondogatta, hogy fáj a hasa, de nem gondoltunk semmi rosszra. Viszont estére megérkezett az “expressz”. Szegénykém, miután már kiürült, még mindig szenvedett és annyira ügyes volt, amint érezte, hogy jön, kapcsolta fel a kisvillanyt és tette oda maga elé a lavort. Pocsék éjszakánk volt én kb semmit nem aludtam, mert mire elaludtam volna mellette, kezdődött az egész elölről. Másnap csak pihentünk, meg nézhetett mesét és helyre is jött. Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan ment és annyira ügyesen viselte.

A bölcsiben elkezdtek készülni a ballagásra, verseket dalokat tanulnak, és mint a szivacs úgy szívja magába, itthon meg ha van kedve, akkor előadja. Valamiért a dalokat jobban szereti, meg könnyebben is megy neki. Hát kíváncsi leszek, még nyitott kérdés, hogy a szülők bemehetnek e, de ezt is majd időben megtudjuk.

Még mindig imádja a kocsikat és amikor csak teheti, akkor beül és “vezet”. Tomi meg szokta neki engedi, hogy amíg pakolunk, addig odaüljön, viszont mivel a nyaraláskor a puszta közepén voltunk, ezért megengedte, hogy élesben is az ölébe üljön és a földúton együtt vezessék le az az 500 m-t. Mondanom sem kell, hogy mennyire örült. Közölte, hogy “Boldog vagyok, hogy kocsit vezetek” és közben fülig ért a szája 😀 Annyira cuki volt. Névnapjára is arra jutottunk, hogy nem kap tárgyi ajándékot, hanem fél órára kibérelünk neki egy kis elektromos autót, mert jobban is értékeli és itthon sem nő a “kacatok” száma.

Az angollal kapcsolatban arra jutottunk, hogy várunk egy évet. Elég sok újdonság lesz neki szeptembertől, szokja meg ezt és majd meglátjuk, hogy hogyan tovább. Semmivel nincs lemaradva.

Voltunk nyaralni a Balcsin is, ott csak hárman. Ehhez én ragaszkodom, hogy hárman is elmenjünk valahova együtt. Először csillagtúrát terveztünk, hogy itthon megyünk ide-oda, aztán arra jutottunk, hogy legyen a Balaton 3 nap, főleg hogy nagyon meleget mondtak. Ubi meg mint egy kiskacsa élvezte a strandot, ahol nagyon sekély volt a víz, volt egy csomó játék, szóval neki tökéletes volt. Egy héttel később pedig a tesóival közösen ott, ahol tavaly is. Nyugi volt, de mégis elvolt mindenki.

De a legnagyobb történés mégiscsak az volt, hogy Apuka úgy döntött, hogy idén legyen egy fiús nyaralás is, így nyakukba vették (szó szerint) a cuccaikat és elindultak vonattal Németországba. Mondtam, hogy ez elég vad ötlet, de csak akkor kezdett aggódni, mikor közeledett az időpont. 4:30-kor volt kelés, Ubi kipattant az ágyból azonnal és 4:45-kor már az ajtóban állt, hogy ő indulásra kész 🙂 Miután kiértünk az állomásra látta Tomi, hogy a Bécsből Nürnbergbe menő vonatukat törölték, így bőven volt izgalom az úton, de végül este 6-ra megérkeztek. Viszont ez a kis turbónyuszi olyan csodálatosan viselkedett az úton, hogy rá se lehetett ismerni. Végül csak Bécsben és Erfurtban kellett átszállniuk és tudott aludni a vonaton, de akkor is hihetetlen, hogy ilyen jól, egy hang nélkül bírta a 12 órás utat. És hogy ott mi is történt vele, legközelebb leírom.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.