A hétfő reggelt a védőnőnél kezdtem. Még mindig tök örülök, hogy hozzá kerültem, nagyon nyitott, őszintén lehet vele mindenről beszélni és kérdezni. Itt is minden rendben volt. Elmondtam neki a “jaj de kicsi a hasad” storyt, mire mondta, hogy dehát 4 kilót híztam, mitől lenne nagyobb, ez csak a gyerek és a járulékai, így maximálisan megnyugtatott. Szóba került a vitamin topik is, de azt mondta, hogy felesleges szedni, mondott egy természetes gyógyhatású készítményt, ami a vasat pótolja és kb ennyi.
Amúgy egyre többször van, hogy valamelyik oldalamon kidugja a lábát, így végre a gyerekek is láthatták/érezhették, hogy van ott valaki.
Hétvégén takarítás közben már eljutottam arra a pontra, hogy egyre több kellemetlen pillanat volt, és éreztem, hogy nyom. Nem mintha ezzel bármit tudnék kezdeni, vagy akarnék, csak érezhetően, láthatóan nő, forog, helyezkedik és elég határozottan jelzi, ha neki nem kényelmes.
Voltunk Queen koncerten is, amit végigugrált .. vagy ennyire tetszett vagy ennyire nem .. De majd megszokja, hogy ilyen jó és igényes zenékre kell felnőnie.