A kutyafáját…

Most pihizek egy kicsit. Érzem hogy nagyon fáradt vagyok pedig nem panaszkodhatok. Sokat is alszom meg jól is. De hiányzik a pihenés, amire nem kell már sokat várni csak 11 napot és irány a napsütés, a tengerpart, a repülő a másvilág. Kiváncsi leszek milyen lesz. Egy kutya és egy macska együtt nyaral… szó szerint. Akik néha imádják egymást, néha meg ölik egymást. Se vele se nélküle.. mondjak még ilyen okos dolgokat? 😀
Igazából nem tudok mert leragadnak a szemeim pedig még csak negyed 4 van és hol van még a hó vége, hát még a mai nap vége.Azt hiszem ma is soká megyek haza. Bár igazából tök mindegy, mert úgyse vár senki, simán itt is éjszakázhatnék 🙂
Majd még irok a következő “szünetemben” is. 🙂

Mai elmélkedésem…

Még régóta foglalkoztat egy bizonyos dolog, amin sokat gondolkodom de nem jutok semmire. Miért van hogy van akinek meg tudunk bocsátani és van akinek nem. Mitől függ hogy milyen hibát tudunk elnézni és milyet nem. Vagy ez személyfüggő?
Pedig én próbálkozom ám, de van valaki akihez hiába próbálok pozitivan hozzáállni, nem megy. Lehet hogy attól is függ, hogy ki mennyire áll közel hozzám és ki az akiből soha nem nézném ki hogy képes lenne “hátbatámadni”.
Na mindegy, majd egyszer talán, vagy soha. Igazából nem is érdekel.

Az utunk szerveződik, az életünk is úgyhogy jól vagyok és nem hagyom magam se befolyásolni, se zsarolni se semmi.

Egy jó nap…

Végre volt egy jó napom, amikor minden percem hasznosan telt. Reggeltől folyamatosan dolgoztam, mint egy őrült, jó sokat is haladtam, igy remélem nem lesz húzós a hónap vége. Este pedig mentem megint aquastepre, ami hasznos és szórakoztató is egyben… Jó lenne mindig igy… még még máshogy is… Már csak egy dolog hiányzik a nap méltó befejezéséhez……

Miami

Annyira vicces az élet. Ma találkoztam egy volt osztálytársammal, aki meghívott az esküvőjére és kiderült hogy pont Floridába és környékére mennek nászútra. És pont aznap lesznek Miamiban, mikor mi… Ilyen kicsi a világ. Bárhol bármikor találkozhatunk 😀

Éljenek az okosok!

Annyira bírom ahogy mindenki ellát okos tanáccsal, mert nekem az úgy jobb. Miért nem látják be, hogy majd én úgy csinálom a dolgaimat hogy nekem jó legyen. Nyilván az ember nem sétál köves parton ha van homokos is, még akkor is hogyha lehet hogy néha van benne egy két kagyló, amig megszúrhat. Ma már nagyon ideges voltam, tegnap pedig még egész jól bírtam. Vagy most már elég fáradt vagyok az egészhez, vagy meguntam a sok jótanácsot. Kiváncsi lennék hogy más ilyen helyzetben mit csinálna, mert akkor hirtelen biztos nem lenne ilyen okos.
Na nem hergelem magam, igy is eléggé hergelt (van ilyen szó?) vagyok, nem akarok még több problémát mesterségesen előteremteni.
Érdekes az élet, érdekesek az emberek, néha csalódunk, néha kibékülünk, de mindig azt csináljuk ami nekünk jó. Vagy nem 🙂
Na befejezem az elmélkedést és megyek “haza”.